Kétségbeejtő, hogy az igazán jó, minőségi filmekre mennyire nincs igény. 6-an voltunk ezen a filmen is, miközben el tudom képzelni, hogy a Cinema Cityben a legújabb akciófilmre bejutni vágyók sorai kígyóznak a pénztárak előtt. Értékrend. Erre csak ennyit tudok mondani. Nyilván nekem is van olyan, hogy egy üdítő, könnyed filmre vágyom, de azért az arányok mások nálam, mint a manapság jellemző statisztikák.

film.hu-s ajánló:

Testvérem egyedüli gyerek (Mio fratello e figlio unico), színes feliratos olasz-francia filmdráma, 100 perc, 2007, 12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott, rendező: Daniele Luchetti, író: Antonio Pennacchi, forgatókönyvíró: Daniele Luchetti, operatőr: Claudio Collepiccolo, jelmeztervező: Maria Rita Barbera, zene: Franco Piersanti, látványtervező: Francesco Frigeri, vágó: Mirco Garrone, szereplő(k): Elio Germano (Accio Benassi) ,Riccardo Scamarcio (Manrico Benassi), Angela Finocchiaro (Benassi), Luca Zingaretti (Mario Nastri), Anna Bonaiuto (Bella)

Két szenvedélyes testvér kalandjai egy olasz kisvárosban, az 1960-as és '70-es években: Accio (Elio Germano) ingerlékeny, feszültséggel teli bajkeverő. Szülei teljes kétségbeesésére, minden apró csatát háborúként fog fel. Bátyja, Manrico (Riccardo Scamarcio) csinos, karizmatikus, közkedvelt személyiség, de ami a lelke mélyén rejlik, az épp oly veszélyes.

Politikai nézetek harca és egyazon nőért való küzdelem. Megfutamodás és visszatérés, azaz tudjuk, hogy mikor kell harcolni és mikor kell felnőni. Az olasz történelem 15 évének eseményei peregnek le a szemünk előtt, mire a fiúk rájönnek, hogy a köztük lévő különbségek ellenére is, mennyire hasonlítanak egymásra.