Általában a tartalmas művészfilmeket jobban kedvelem, mint a nagy közönség-kedvenc amerikai moviekat, de a Szex és New York valahogy kivételt képez. A sorozat és a film is sok esetben az életből merít, olyan problémákat vonultat fel, amik minket, "átlagembereket" is érdekelnek és érintenek.
Egyik kedvenc jelenetem. Sokatmondó szerintem, még ha nem is elvont szimbólumok világán át van megvilágítva a téma, de megfogott ez a megközelítés... Néha az egyszerű szavak is sokat mondanak.
Jellemző, mint ne mondjak. Éljenek a Katie-féle nők.
"-Te, hadd kérdezzek valamit. Miért nem engem?
-Carrie...
-Szeretném tudni. Hallanom kell még hozzá Tőled. Barátként kérlek.
-Nem tudom. Túlságosan nehéz lett. Ő pedig...
-Tudom. -Bájos a barátnőd, Hubbell.
-Ezt nem értem.
-Sosem értetted."
"Eszembe jutott, talán megsem törtem be Biget. Talán az volt a baj, hogy ő nem tudott betörni engem. Van olyan nő, akit hiába próbál meg betörni- szabadon kell engedni, hogy a vadonban találja meg párját."
Visszhangot vert...