Fodor Ákos: Csak ez

A sötétben
megütsz valakit, aki szeret,
megüt valaki, akit szeretsz.
Talán nincs is egyéb, csak ez.
Nem folytatás, nem vég, se kezdet,
csak ez a puha sötétség, ez a kemény
ütés. A szeretet. 

 
He feels it. I know. Or he will feel it one day...
Az ember ha hoz egy döntést, szembe kell néznie a következményeivel. Lehet, hogy a teher nem rögtön nehezedik rá,de az idő meghozza... nem kell félni. Most nem fáj Neki. De fog. Nagyon. Tudom. Tudja mindenki. Csak még Ő nem. Egyelőre elzártan él abban a talmi világban, amit ő épített ki maga köré. Azonban kicsiny burkában az apokalipszis hamarabb jő el, mint a mi életünkben.  Alig egy hét. A felismerés belé fog nyilallni... A könnyét befelé tudja csak folyatni. A fájdalom néma, ugye kedves? Nemsoká érzed majd, hiába nem akarod. A Végzet utolér.   "Így akartad, akarjuk akkor így. " Mosolyomra önnönmagadba fojtott sikolyod lesz a felelet. A két félből mindig az erősebb éli túl. Nem. Nem bosszú. Nem női praktika. Az túl olcsó lenne. A puszta jelenlétem.  Ez lesz a tőr, mely Téged megöl. Maktub. 
-----------------------------------------------------------------   

"Volt, hogy megbántottalak, de hidd el azóta is bánom
Nekem te voltál a lány akire örökké kell várnom
Hidd el nekem, sajnálom, tudom, nem tudsz többé szeretni
Most egy új utat kell keresni, és veled együtt feledni..."

"Mert bár nem beszélünk róla, de megtörtént mi tudjuk
Csak két ismerős vagyunk kiknek volt még közös múltjuk
De vajon lesz e jövőnk, erre tőled várok választ
De ne is mondj még semmit ha az kételyeket támaszt"
 

"Pedig Te voltál az egyetlen, aki velem törődtél."