Amikor az emlékek nem hagynak nyugodni... és a legrosszabb, hogy az ember gyarló leánya még élvezi is ezt. Egyelőre. Viszont örülök, annak, ami van. (akivan)
"Hello, hello, nem tűntem el,
Csak egy távoli bolygón jártam lehunyt szemekkel.
De kinyílt lassan a szem,
Most is rád ragyog,
Könny reszket benne,
Mert látom, hogy vak vagyok."
"...egy kérdésre vár csak a válasz, / a titkod hadd legyek én..."
"Keresd a választ/ meg azt, aki téged választ,
Aki meg súgja, / hogyan tápláld újra,
Az a tűz nem aludt ki még..."
"...ha engem faggatsz akkor
nem vagy biztos magadban..."
"Alattomos, pedig a szemedbe néz,
Arra megy ő is amerre mész
Addig rázza, csörgeti a farkát
Miatta téped le az almát..."
"Hiszed, vagy nem, egyszer hazajutok,
Nem látsz majd többé, hiányozni fogok..."
Visszhangot vert...