Tegnap:
-Mikor láttad?
-Már vagy két hete.
Ott egy tabló. Sikoly. Gyermeki öröm. Könyvesbolt *Ugye megmondtam?* Kép. Értelmezi a látottakat. A tabló elvont, mint Ő. Kellőképpen illő. Vételi zavar. Se kép- se hang. Csak az elborult ötperces köd.
Erre ma: Újra láttam a Mesém. Suhant, ragyogott, mint mindig. Mosolyt csalt. Van. Mozog. Mozgat. Megnemérthető-öröm.
Már nem a régi lobogás. Az másé. A csillag az égen marad attól függetlenül, hogy születik egy új. Ha el kell múlnia, nem az új viszi el. "Ó, ne hidd" Magától, vagy sehogy.
Rész-egész
Pár méter, pillantás-tusa.
Belémmásznál.
Részed vagyok egy fényév távolából.
2008.05.22. 18:40 Black Fairy
Újra - sokkalinkábbmégmindig
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://blackfairy.blog.hu/api/trackback/id/tr99482770
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Visszhangot vert...