*c.a.r.p.e. d.i.e.m.*

-Forget or forgive?-
My brain knows it, but what's about my heart?

Igaz, elképesztően fáradt voltam tegnap éjjel, de aludni nem tudtam. Talán telihold lehetett? Nem tudom. Lényegtelen így is frissen, fitten és boldogan keltem... =) Tele vagyok ismét (pontosítok: még mindig) pozitív energiákkal és tervekkel. 

Midorimnak hála ellenálhatatlan vágyat érzek, hogy Momot olvassak. =)
Tornyosulnak a félbehagyott könyvek az asztalon, so ma csak reading,relax, zene, kis információszerzés (akinek a magyar tölti ki a fél életét , annak ez már meg sem kottyan... =P + egy kis spanyolozás) és egy kis telefonkommandó délután. Egyelőre ez a project.

Folyamatban:
André Maurois: Szeptemberi rózsák
Thomas Mann: Mario és a varázsló
Ady életrajz & verses kötet ( igen, ez decemberig hű társam marad- éljen az OKTV) 
Principito
Fable: A pepita macska (egész jó, de már ráuntam... néhány történet kicsit szerintem terjengősebb, mint kellene és egyre több a mű-poén, so ezt most pihentetjük) 
etc.

Hétfőn és pénteken buli lesz Garabban. Metal és hardcore. Tudom elég érdekes ez a fajta zenei stílus-keverék egy este alatt, de  a mi jó öreg Garánk márcsak ilyen hely... =)
Lehet, hogy ezt most energy-gyűjtés címszó alatt kihagyjuk, de majd elválik.  
Szerdán 20-a. Emlékszem, tavaly tüntetőleg nem mentünk tűzijátékot nézni, helyette végig puffogtam, hogy miért kell ennyi pénz föllövöldözni az égbe... =P A tavalyi államalapítás ünnepe felejthetetlen volt. Igaz a vihar útközben kapott el minket, de ennek következtében akadtak "érdekes" szituációk az este zárásaként. Ismerkedjünk esernyővel c. rovatunkat láthatták... =D Idén nem tudom mi lesz a program, majd elválik. 
Kedden elvileg Balástyára megyek ki, rég nem látott drágáimhoz - kicsi leányaimhoz, illetve  "keresztlányomhoz". Persze, csak ha minden összejön. Szombaton meg szülinapi party Dorozsmán. <3 Jó lesz, I hope it.  

Végezetül pedig egy-két kép:

Balaton - Zamárdi 2008. július
1. Just a window
2. Italbolt - találó névvel =) 
3.Felcseperedett rút kiskacsák
4. Útban a kilátó felé - Nem jellemző...áh=P 
5. A magyar tenger Zamárdiban 

 

 

 

 

 

 

Kosheen: Catch

Tavalyi nagy SZIN-es számunk.  Memories forever.
Márcsak 11 nap. El sem hiszem. =)

It's just a perfect day. Délelőtt+délután =P Midorival fényképész hajlamunkat éltük ki. Képek később... =P  Du. Principito olvasás. Me gusta mucho este libro. <3
Este pedig Grill Feszt. Feelinges volt... koncertek, party, jó társaság, egy jó kis hazafelé út...<3 - kell ennél több.
Yes, my bed. Now! =P
Sweet dreams.  

 

Életem pár kötetben... =)
Balról jobbra van időrendbe rendezve, úgyhogy az új jövevény a  kis barna csíkos. A kedvencemet most fejeztem be, nemcsak azért szívemhez közeli, mert temérdek kedves emléket őriz, hanem azért is, mert előre éreztem még a megírása előtt, hogy Ő lesz a favourite one.Így is lett. Szerelem volt első látásra. Mert mégis csak a piros pöttyös az igazi... ;) 

 

My Blueberry Nights - A távolság íze

(színes feliratos hongkongi-kínai-francia romantikus film, 90 perc, 2007)


rendező: Wong Kar-Wai

szereplő(k):
Norah Jones (Elizabeth)
Jude Law (Jeremy)
Rachel Weisz (Sue Lynne)
David Strathairn (Arnie)
Natalie Portman (Leslie)

Jeremy egy New York-i kávéház tulajdonosa, az egyik vendége, Elizabeth tőle tudja meg, hogy a barátja ott járt egy másik lánnyal. Az összetört szívű, megcsalt lány estéről estére betér a kávézóba, remélve, hogy volt barátja eljön az otthagyott lakáskulcsáért. Éjjelente sokat beszélgetnek Jeremyvel, kiderül, hogy a fiú azért nem ment még el a városból, mert azt reméli, hogy volt barátnője egyszer visszatér hozzá. Egy nap Elizabeth váratlanul elhagyja New Yorkot, Memphisbe, majd Las Vegas-ba költözik. Szeretné újra megtalálni régi önmagát, és eltávolodni volt barátja emlékétől. De Jeremy-től nem akar elszakadni, képeslapokat küld a fiúnak, és beszámol azokról az emberekről, akikkel a sors összehozza. Jeremy-nek egyre jobban hiányzik a lány, de mivel a képeslapokon nincsen cím, nem tudja megtalálni...
-----------------
Múlt héten láttuk egy barátosnémmal. Kicsit kiszámítható, helyenként sablonos, de azért egész jó film. Voltak jelenetek, amik nagyon megmaradtak. Akadt egy-két szimbólum, ami az olykor romantikus lelkületű népeknek valószínűleg tetszeni fog... =) Kulcsok, melyek egy-egy nyitva hagyott kapcsolat emlékét őrzik...Az áfonyatorta, mely minden este csak azt várja, hogy elfogyasszák. Legyen végre valaki, aki megérti, hogy annak ellenére, hogy a többség az almáspitét és a barackos sütit részesíti előnyben, az áfonyatorta épp olyan finom tud lenni. Főleg vanília fagylalttal.

"It took me nearly a year to get here. It wasn't so hard to cross that street after all. It all depends on who's waiting for you on the other side."

"Kiírlak magamból, meggyógyulok.

Állok melletted, ahogyan máskor más mellett nem, és annyira szeretnélek szeretni, nem is tudod, nem is tudom, érzem, érzem. Most úgy teszel, mintha, azután mégsem, és én nem nézek rád, közömbös leszek, mostantól az akarok lenni és nem akarok a szádhoz érni, mint régen, mint tegnap. Mint egy perce még. Megérint, hogy itt vagy és úgy teszek, mintha másvalaki volnál és én se én, hanem az a másik lennék, aki nincs itt, akit nem érdekelsz. Már nem akarom megsimogatni a fejed, megnyugtatón és forrón és kinevethetően és banálisan. Nem akarom a szemedet nézni, amíg könnybe lábadok, nem akarlak megcsókolni és nem akarom, hogy megcsókolj. De mosolygok is rád, és nem kerüllek el, szóba elegyedünk, beszéljük ostobán a semmit. Hétköznapi leszek veled. Nem vagyunk ünnep többé, kár, hogy egyetlen percre se voltunk. Nehéz a szívem, de majd ha akarom, nem fáj. Nevetek magamon, új-kamaszként: mindegy, ugye mindegy. Gondolsz-e bármire, ha látsz, ha látlak, mit gondolsz? Jó így? Így jó most? Már nem akarlak meghódítani, álmomban látott kép vagy, és én nem kereslek ébren, majd ha tudlak, nem kereslek. Nem kívánlak és nem akarok a testedhez érni, mohó markolással és cirógatással. Tévedés, hogy megszerettelek, nem megszerezni, nem birtokolni akarlak, nem, nem, inkább a semmi. A halálos közömbösség. A csend, mint sikoly. Így akartad, akarjuk akkor így. Meggyógyulok. Kiírlak. Magamból.

Csak rám ne nézz."

(Kovács Ákos: Közömbös gyógyító ének)

-------------------------------------------------------------------------
I know, U asked it so many times.

"Míg te ittad a kávéd, s én a teám,
csak ültünk egymás mellett tétován.
Lehet még esélyem? Szerethetlek még igazán?
Kérdezlek, de csak a csend felel rá - némán."
(Jim Morrison)

Általában a tartalmas művészfilmeket jobban kedvelem, mint a nagy közönség-kedvenc amerikai moviekat, de a Szex és New York valahogy kivételt képez. A sorozat és a film is sok esetben az életből merít, olyan problémákat vonultat fel, amik minket, "átlagembereket" is érdekelnek és érintenek. 

Egyik kedvenc jelenetem. Sokatmondó szerintem, még ha nem is elvont szimbólumok világán át van megvilágítva a téma, de megfogott ez a megközelítés...  Néha az egyszerű szavak is sokat mondanak.
Jellemző, mint ne mondjak. Éljenek a Katie-féle nők.

  

  "-Te, hadd kérdezzek valamit. Miért nem engem?
-Carrie...
-Szeretném tudni. Hallanom kell még hozzá Tőled. Barátként kérlek.
-Nem tudom. Túlságosan nehéz lett. Ő pedig...
-Tudom. -Bájos a barátnőd, Hubbell.
-Ezt nem értem.
-Sosem értetted."

"Eszembe jutott, talán megsem törtem be Biget. Talán az volt a baj, hogy ő nem tudott betörni engem. Van olyan nő, akit hiába próbál meg betörni- szabadon kell engedni, hogy a vadonban találja meg párját." 

 

David Jordan: Sun goes down

Populáris, de nem érdekel, akkor is belemászott a fülembe még annak idején, mikor először hallottam, s azóta sem szándékozik távozni a repertoáromból. Dallamos, szövege nem egy nagy eresztés, de lehet, hogy pont ez a könnyedség fog meg benne, no meg az életérzés... =)
Eddig csak a zenét imádtam, de most megkerestem a klipet is. Nem vagyok az a tipikus olvadjunk-csávókért típusú, de D.J. halálosan aranyos... Nem érdekel, hogy buzi -e, annak mondják -e, akkor is édes. Nem jellemző jelző ez a számból, de nincs rá jobb szó. =P No meg persze egyedi is.  Angliában született, anyja spanyol, apja indiai.
Felénk miért nem rohangálnak ilyenek? =P

Hazajöttem. Majd lesznek hosszabb bejegyzések - most csak bejelentkeztem, hogy tudjátok: még élek... =)
 

Mozgalmas ez a nyár, gyermekeim, annyi szent. No és mindjárt SZIN. Akinek nem tetszik, hogy roppant mód várom e jeles "ünnepet", az ne olvasson.  =P

------------------------------------------------------------------------ 

"…csak egyetlen igazi fényűzés van: az emberi kapcsolatoké. Ha csupán anyagi javakért dolgozunk: magunk építjük magunk köré börtönünket. Bezárjuk magunkat, magányosan, hamunál hitványabb pénzünkkel, amely semmi olyat nem nyújt, amiért érdemes élni."

°egyszer úgyis megtanulod°

--------------------------------------------------------------------------

2008.08.27.
Road, TCS, HS7

2008.08.28.
Alvin, Aljas Kúszóbab, Macskanadrág, Kiscsillag, UTM,

2008.08.29.
Kowalsky meg a Vega, Depresszió, Quimby, Within Temptation, PASO, WMD,

2008.18.30.
Atomtorta, 30y, Kaukázus, Kispál,Belmondo, P. Bori ~ két szám erejéig
 
(Hogy egyszerre hogy leszek több helyszínen jelen, arra vonatkozóan még nincs ötletem, de addig kifundálok valamit... =) 

 

Csókolom. Volt egy hét Kunfehértó. Sunshine. Boldogság. Hülyülés. Erdőben bóklászás. Fényképezés ezerrel. Kapjuk lencsevégre a bogarakat c. rovatunkat láthatták. =P Még jobban beleszeretés a Kispál és a Borz nevű formációba. Rezervátom <3 =D Megtanulhattuk hogyan kell kerítésen keresztül csajozni - jelentem sikertelenül =P. Főztem is ám, jó sokat. Büszke is voltam magamra. Kétszer levest, no meg paradicsomos tésztát, csináltam még szójafasírtot sültkrumplival, paprikáscsirkés szószos tésztát meg tükörtojást is. Igen-igen, az asszonysors. =)  Jövőre már pacalt fogok összedobni gulyáslevessel... =P
Sörfeszt...Bikini koncert. Hosszú hajú, Ossianos nadrágos, Dalriadas pólós, kesztyűs "szerelmem" ~ egy hibát követett el csupán : megfordult, ergo megláttam az arcát. =P Volt ám Legyek jó, Menyország felé,Őrzöm a lángot, Mielőtt végleg elmegyek, Ki visz majd haza,Adj helyet (nagy-nagy kedvenc), illetőleg Közeli helyeken. jóvoltjóvolt =)

Azután: Family-problems. Imádom a szüleim, nem tudom, hogy a segítségük és a támogatásuk nélkül ezt hogyan lehetne átvészelni. Együtt, összefogva könnyebb. *hála* Mindezt pedig köszönöm Istennek is.

Jövő szerdán pedig irány Balaton. Egy hét egyik barátnőmmel ( kicsiny Vámpirellámmal ~ magyar hangja Betti =) és családjával. Ez eddig nem volt tervbe véve, de ez a magamfajta "ripsz-ropsz összekapom magam és mehetünk"  leányoknak nem okoz gondot.

Közben olvasás és OKTV-re való készülés folyik. Ady kötet illetve 700 oldalas életrajz+ munkásság jelenleg a legjobb barátaim... =P=D Kivégeztünk egy Petri kötetet, Az öreg halász és a tengert és egy Tanár úr kéremet. Nosztalgiázás képpen pedig Micimackó... =) Újra fogom olvasni ezt is, no meg a Kis herceget. Szeretem ezeket újra elő-elővenni. Mindig adnak valami újat, valami mást. Holnap go to könyvtár. Mester és Margarita. Meg Utas és holdvilág. Már ha benn lesznek és az aktuális hangulatom is azt diktálja.

That's all for now. 
Ps. SZIN... <3

 

Kétségbeejtő, hogy az igazán jó, minőségi filmekre mennyire nincs igény. 6-an voltunk ezen a filmen is, miközben el tudom képzelni, hogy a Cinema Cityben a legújabb akciófilmre bejutni vágyók sorai kígyóznak a pénztárak előtt. Értékrend. Erre csak ennyit tudok mondani. Nyilván nekem is van olyan, hogy egy üdítő, könnyed filmre vágyom, de azért az arányok mások nálam, mint a manapság jellemző statisztikák.

film.hu-s ajánló:

Testvérem egyedüli gyerek (Mio fratello e figlio unico), színes feliratos olasz-francia filmdráma, 100 perc, 2007, 12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott, rendező: Daniele Luchetti, író: Antonio Pennacchi, forgatókönyvíró: Daniele Luchetti, operatőr: Claudio Collepiccolo, jelmeztervező: Maria Rita Barbera, zene: Franco Piersanti, látványtervező: Francesco Frigeri, vágó: Mirco Garrone, szereplő(k): Elio Germano (Accio Benassi) ,Riccardo Scamarcio (Manrico Benassi), Angela Finocchiaro (Benassi), Luca Zingaretti (Mario Nastri), Anna Bonaiuto (Bella)

Két szenvedélyes testvér kalandjai egy olasz kisvárosban, az 1960-as és '70-es években: Accio (Elio Germano) ingerlékeny, feszültséggel teli bajkeverő. Szülei teljes kétségbeesésére, minden apró csatát háborúként fog fel. Bátyja, Manrico (Riccardo Scamarcio) csinos, karizmatikus, közkedvelt személyiség, de ami a lelke mélyén rejlik, az épp oly veszélyes.

Politikai nézetek harca és egyazon nőért való küzdelem. Megfutamodás és visszatérés, azaz tudjuk, hogy mikor kell harcolni és mikor kell felnőni. Az olasz történelem 15 évének eseményei peregnek le a szemünk előtt, mire a fiúk rájönnek, hogy a köztük lévő különbségek ellenére is, mennyire hasonlítanak egymásra.

 

 

Holnaptól egy hét Kunfehértó... Relax, party, barátnők, szabadság, lazulás... lesz itt minden szép s jó dolog... =) Azután majd jelentkezem.
-----------------------------------------------------------
Tegnap voltunk JATE-ban. A "buli" nem egészen olyan volt, mint amilyenre számítottunk, de legalább arra jó volt, hogy végre szakítottunk arra időt, hogy beszélgessünk barátokkal úgy igazán, őszintén. Kezdtünk a mi kis bástyánkon, kiültünk nézni a Tisza fodrozódó vizét, a csillagokat az égen, sztorizni, nevetni és emlékezni. Azután JATE. Voltak érdekes szituk ~ segond =)  Megállapítottuk: most élni kell. Ollé. Egy röpke kis beszélgetés, ami mély nyomott hagyott. Szeretjük egymást. A barátság biztonsága. Leírhatatlan.Igaz, erről nem is írni kell, csak érezni...
Hajnaltájt át a Bociba, lévén a társaságra éhség tört rá (éljen a hajnal háromkor elfogyasztott tejberizs és olasz pasta.) =P  
Utána nagy sétálgatás, hajnali hangulat átérzése, ébredező madárcsicsergés, piacra igyekvő nénik, pár kódorgó emberke, no és persze  az elmaradhatatlan játszótér... =D *sosenövünkfel* A hinta örök.
6 körülre ágyba is kerültem. Jó volt, szükségünk volt erre *nagyon-nagyon-nagyon*.
------------------------------------------------------------
Csütörtök délelőtt bevásárlás Bettimmel. Rég volt már ilyen, szinte hiányzott. =D Nem vagyok az a típusú nőszemély, akinek csak a "shopping" körül jár az esze, de néha muszáj újítani kicsit mindenkinek. 
Végre találtam nekem való papucsot. Tudom mindenkit roppantul izgat a tény, de meg kell osztanom... =) Pöttyös retro papucs, jupí... =P
------------------------------------------------------------
Kaukázus: Anglia. Most ez megy non-stop. Dior szívem, megfertőztél... =P=D

"Dugjuk be valami újba az ujjunk
Kakaót igyunk és csókolózzunk
Félig háttal a világnak
Poénból egyszer megkoronázlak"

"Galamb vagy madár látta lélek"

"...szétszóródtunk morzsa módra
Mielőtt összejöttünk volna..."
------------------------------------------------------------
*Továbbra is várja a SZIN-t, de nem sürgeti az időt, majd telik magától, addig még sok minden vár rá. =) carpe diem~ örök igazság *

Mert jó kedvem van...
Mert vigyorgok...
Mert dúdolgatok és repülök...
Mert nyár van...
Mert szabadság tölt el, és ez nálam lételem...
Mert annyi tervem van, ami lendületet ad...
Mert zenét hallgatok, családozok, barátokkal vagyok...
Mert SZIN...
"Mert élek..."

  
Péterfy Bori és a Love Band:: Hajolj bele a hajamba
Eleinte utáltam, kirázott a csaj hangjától a hideg. Most sem  Bori hangjába vagyok beleszeretve, csak egyszerűen most ilyen hangulatom van... =) ~lazulás~

 

30Y-Teremtős
Nagyon alap szám nálam, imádom. Koncertfeeeling átjön, a felvétel nem a legjobb, de most nem ez számít.
"...egy rohadt hosszú bűnlajstrom az élet..."
Ül és vár és a Bájtos. Na meg Éjjel. Azért Bogozd ki is. Nem utolsó sorban Egy perccel tovább.   

30Y- Ül és vár ~ <3 Szavakba nem önthető. Hallgasd, érezd...
Sajnálom, hogy egyre többen hallgatják olyanok is, akik mennek a tömeg után. Koncerten nagyon érezhető a különbség szerintem. "Akkor és most." Nem törődöm a divatemberekkel, éljen a mjúzik.
Viszont megnyugtató, hogy vannak még olyanok, akik tisztán a zenéért szeretik a bandát... =)
beczolibeckzolibeckzoli~ mindjárt SZIN, és ott aztán katarzis újra~

 

Kaukázus: Szalay Éva
Nem a videó a fontos, a zene.
Nem egy korszakalkotó szám, de most ezért is oda-vissza vagyok. A feeling. <3

--------------------------------------------------------------
Coelho: A zarándoklat kivégezve. 
~segített~
Respect.

"Az út, amelyen jársz, az erő útja, és csak az erő gyakorlatait fogod megtanulni. Az utazás, amelyet korábban tortúrának éreztél, mert csak a megérkezésre gondoltál, mostantól örömtelivé válik, a felfedezés és a kaland örömévé. Ezáltal egy nagyon fontos dolgot fogsz táplálni: az álmaidat. Az ember sosem szűnik meg álmodni - folytatta.- Az álom a lélek tápláléka, ahogy az élelem a test tápláléka. Létezésünk során számtalanszor előfordul, hogy álmaink viharosak, és vágyaink beteljesületlenek, de szükségünk van rá, hogy tovább álmodjunk, különben meghal a lelkünk, és Agapé nem jár át bennünket. Rengeteg vér áztatta már a mezőt Agapé szeme előtt, s ott zajlottak a reconquista legkegyetlenebb csatái. Hogy kinek van igaza, kinél az igazság, nem fontos; a fontos azt tudni, hogy mindkét fél a Nemes Harcot harcolja. A Nemes Harc az, amelyet azért vívunk, mert szívünk diktálja. A hősi korszakokban, a kóbor lovagok idejében ez könnyű volt, sok terület várt meghódításra és sok teendő megoldásra. Manapság azonban a világ nagyot változott, és Nemes Harc a csatamezőkről áttevődött önmagunkba. A Nemes Harc az,amit álmaink nevében vívunk. Amikor az álmok teljes hevességükkel törnek ki belőlünk - ifjúkorunkban -, nagyon merészek vagyunk, de még nem tudunk harcolni. Aztán mire rengeteg erőfeszítés után megtanultuk a harcot, már nincs meg bennünk ugyanaz a bátorság. Emiatt magunk ellen fordulunk, és saját magunkkal harcolunk, és önmagunk legádázabb ellenségévé válunk. Kijelentjük,  hogy álmaink gyerekesek,  nehezen megvalósíthatók, vagy annak eredményei, hogy nem ismerjük az élet realitásait. Megöljük álmainkat, mert félünk megvívni a Nemes Harcot."

~Keep dreaming...~  

Fáradt, de viruló fejjel huppantam le a gép elé. Holnap olvaslak Titeket.  Elöljáróban mindenkinek congrat, aki  sikeresen túlélte ezt az évet : levizsgázott, leérettségizett, vagy épp élete egy nehéz szakaszán jutott túl. 

Szerdán Tiszapartra kiülős- beszélgetős feeling. Éljen a rica. =) Vidám, de belül üres. Újszerű érzés volt, nem is értettem. Amióta erre a világra raktam kicsiny tappancsaim, mindig volt valami, ami betöltötte a szívem. Akkor nem éreztem semmit. Barátok és család fontos -ennyi tudatosodott bennem. Ez ment két napig. Nevettem, de a mosoly az arcomon a pillanat műve volt. Benn nem fájt, nem lángolt, de még csak nem is vert hevesen. Nothing. Mostmár tapasztaltam ilyet is. Csütörtökön HS7 ~ koncertfeeling kicsit kimozdított. Emlékes számoknál viszont azt hittem rosszabb lesz, de nem. Még az sem. Mondjuk ki : élveztem. =)  Volt Szörnyű gyerek, Mikor utoljára láttalak, Márta, Tudom, h. szeretsz titokban. Ergo a nagy kedvencek... =P Aztán Dél-Amerika, Hol van az a krézi srác (nemiskellmondanomhogyeztisimádom),Sajnálom etc. Csak az Ezután c. számot sajnáltuk, hogy lemaradt. Pedig az egyik csajszival az első sorban majd megfeszültünk érte, ordítottuk, visítottuk, felírtuk a táska hátuljára, úgy mutogattuk. Nem jött össze... =P No majd SZIN-en megbosszuljuk rajtuk. Hiányzott már ez a hangulat... =) Alter rulz.
Utána át a Laposra, körbeölelgetés. Fáradt vagyok, megyek haza. Csókolom. Otthon nagy magambarévedés, kérdéshegyek, nem értem magam életérzés, miért nem érzek semmit etc.  Hosszú éjszaka volt...

Hétvégén család. Továbbra is vidám. A régihez hasonló kiadás, csak jobb.Talán. Tapasztaltabb, teljesebb. 
Rájöttem, lehet, hogy ezt mostanra kellett kinőnöm. Elég volt talán 18 évig, hogy folyamatosan tűzben égett a szívem. Mert így volt. Hol kisebben, hol nagyobban, de állandóan megvolt az én kis motiváló lángom.  Lehet, hogy mostmár nincs erre szükség. Nem mindig.  'Csak' Néha. Meggyulladni, de akkor porig égni. Mostmár csak azért, akiért tényleg érdemes. 
Ahogy öregszem a szitámon a lukak egyre szűkebbek, egyre aprólékosabban szűrik ki a hordalékot, hogy a végén csak a kincs maradhasson fenn a maga tisztaságával. Élvezem ezt a tapasztalási folyamatot. Néha égbe visz, néha pokolba, de élek. Amit imádok.

-------------------------------------------------------
Olvasás alatt álló könyvek:
~Coelho: A zarándoklat
~Szabó Lőrinc verseskötet
~Varró D. Bögre Azúr
~Robotos: Az igazi Csinszka
~Hemingway: Az öreg halász és a tenger
~Ottlik: Iskola a határon

Pár kiemelten fontos az elolvasandó könyvek listájáról:
~Bulgakov: A Mester és Margarita
~Szerb Antal: Utas és holdvilág
~Marquez: Szerelem a kolera idején
~J.K.R. : H.P 7.
~Orwell: 1984
~Fable: Nászjelentés
~Csáth és Márai napló

Kölcsönkaptam és illene elolvasni:
~Alan O'Connor: A vas ideje
~Aalish D'mohlen: Homokszem csupán
(Majd meglátjuk mi lesz belőle...Kell nekem ennyi fantasy rajongóval körülvennem magam... =D) 

Szintén csak pár abból a hosszú listából, amiket meg kellene néznem:
~Holló
~Requiem for a dream
~Interjú a vámpírral
~Harcosok klubja
~Pillangó-effektus
~Amerikai história
~Láthatatlan
~Egy makultátlan elme örök ragyogása

-----------------------------------------------------------------------------
Megvan az alapötlet a média OKTV-re, a Szellemkép videóettűdhöz, valószínűleg egy vers adaptációt készítek majd. Viszont ez még nagyon kezdeti stádiumban lévő projekt, először is konkrét elképzelés kell, utána a megvalósítás.
Amellett pedig rengeteget fogok fotózni nyáron, csomó elképzelésem van, hogy milyen témákból lehetne jó diaporámákat csinálni, csak a beállításaimon még rengeteg csiszolnivaló van. Sebaj, hosszú a nyár... =)

Freedom... =)
Szóbeli 100%. Összességében 91%.
*Örül*
Csak jövőre így tudjam tolni az összeset.
Most boldog, virul a feje. Mert nyár van, béke, szabadság, tervek, élmények, és várható élmények. Ollé... =)

Érettségi után fogtuk magunkat, irány a Kaméleon (vendéglátóipari egység =P).
Távozás. Jó hangulat. Széchenyi téren EB-s játék. Szoknyában toltam a football nevű nagyszerű sportágat. Azt hiszem nagy sikert sikerül ezzel a formációval aratni. Kommentátor bácsi: ha zavar a szoknya, megfogja ő addig, megszavazta a közönség is.=D 
-Köszi, de inkább ezt most kihagynám.
Mit ne mondjak hangulatos kis délután volt.

Holnap ciklámen/padlizsánszerű színt ölt a hajam, vagy legalábbis egyelőre ez a terv. 
Csütörtökön pedig HS7 + JATE(programváltozás történt). =P
Hétvégén család. =)

Most  pedig megyek Varró Danizni. Kézhez kaptam a Bögre Azúrt... =)

Tegnap Múzeumok Éjszakája. Család. Jó hangulat. Kulturális programhegyek. Angyali üdvözlet - ismeretlen reneszánsz festő alkotása ~ gyönyörű. Végén baráti ölelgetés.
Ma nagy beszélgetések,rácsodálkozások, angol szószedet-nézegetés, fejfájás és derohadtmeleg.
Holnap or holnapután angol érettségi, azután vége (mostmár tényleg) a 2007/2008 tanévnek...Jupí.
Szerdán JATE - ünnepelünk. Mertkellaztis.
Csütörtökön HS7 koncert Árpád téren. Ilyen még nem volt. (Dobpergés, történelmi pillanat következik.) SZIN-en épp más dolgom volt a koncert ideje alatt.
Hétvégén pedig sütögetés Laposon. (Tisza-part rulz)

Közben spanyolórák, gyógytornák, olvasgatás, családozás, "magyarozás" (mertazmenetrendszerűleszezután).A program pillanatnyi kedélyállapotomnak és energiatartalékomnak függvényében változhat. Az egyetlen fix pont az érettségi - ez sajnálatos módon nem halasztható... =)

Ps. Jelentem, nem fáj. Jól vagyok.  Bár tudom a sebek még feltéphetők.
Már nemcsak büszkeségből mondom. Mostmár őszintén, szívből. Köszönöm a támogatást...

Felkerültek a 2008/2009 évi OKTV-k tételei. Az engem érintő tantárgyak:
~irodalom (kigondoltavolna)
~nyelvtan
~média

A lényeg az, hogy irodalomból és nyelvtanból a második fordulóhoz van csak szükség konkrétan a diák választott témájára, de jobb előbb felkészülni. Médiából pedig a pályamunkák számítanak beugrónak a versenyre. A média OKTV-re, ha már nem marad energy, akkor azt hanyagolom, de a másik kettőt mindenféleképpen szeretném. Tavaly melegítésképpen elmentünk(ahhozképestnemislettrossz), de majd most alkotunk nagyokat. Munkára fel... =)  

Irodalom: 
A választható témák:

Nyelvtan :
A pályamunkák témái:

1. 100 éves a Nyugat. A folyóirat 1908-as évfolyamának nyelvi sajátságai
2. A nyelvújítás előtti és utáni nyelvi jellemzők Kölcsey Ferenc A vadászlak című novellájában
3. Naplóváltozatok a klasszicizmustól napjainkig (Egyelőre ez tűnik a legesélyesebbnek nálam.) 
    

Mozgóképkultúra és média:
A projektfeladat témái:

Az utolsó ilyen jellegű szösszenetem lesz ez, de az alábbi pár sort még meg kell osztanom Veletek.  

 

"De mit vesződöm én tevéled, édes, annyit?
A stressz, a félsz, a hiszti, a nyűgök, macerák…
Mind többször már a gond szívünkben ablakot nyit,
s a szógégénkbe hátrál, akár egy pici rák.

Elég idült idill ez, még hogyha idill is.
A szíved az enyémmel nem kompatibilis.
Bőrünkből szikra pattan, ha megfogod kezem.
Nem illünk össze, drága, mit szépítsünk ezen.

De gomblukunkat mégis egymás hiánya lakja,
és elválásaink megannyi kis patakja
a visszaérkezés tavába fut be, lásd.

Elhagylak, s lépteim megint mögéd szegődnek.
Mert nem szerettem én még senkit így előtted,
és nem tudok utánad szeretni senki mást. "

/Varró Dániel/
------------------------------------------

Varró Dániel : Eszedbe jut, hogy eszedbe ne jusson

Eszedbe jut, hogy eszedbe ne jusson
valahogy mégis elfelejteni,
leírod, aláhúzod, kiragasztod,
szamárfülecskét hajtogatsz neki,

kisimítod, odateszed a székre,
az ágy mellé, hogy szem előtt legyen,
leülsz, kötsz egy csomót a lepedőre,
elalszol, elfelejted, hirtelen

eszedbe jut, felugrasz, zsebre vágod,
a szíved közben összevissza ver,
sehogy sem hiszed el, hogy ott van nálad,

kihúzod, megtapogatod, de mindjárt
el is teszed, és ráhúzod a cipzárt -
mikor megnyugszol, akkor veszted el.

Ákos: Hello

"Én szóra váltanám a gondolatot, de félek, hogy nem érdekel,
Sajnos nem állnak össze a mondatok,
Én nem ide jöttem, nem ezt akartam,
Reményt kaptam csak az útra, én az örök átutazó,
azt, hogy minden bűnöm megbocsátható."

"Hiszed, vagy nem, egyszer hazajutok,
Nem látsz majd többé, hiányozni fogok..."

---------------------------------------------------
Közben már nyílnak, vagyis csak nyílnának az új ajtók, de én nem akarom látni, ahogy az ajtók kitárulnak. A hangjukat hallom. Jóleső érzéssel tölt el, de nem boldogít. Csak egy-egy percre. Talán. Szépek. Csillognak. Hívnak. Ezt látom csukott szememen át is. De nem kellenek. Most nem. Nekem a félig nyitva hagyott régi, ütött-kopott, nyikorgó vaskapum kell, amit épp a rozsda emészt. És nemcsak a kaput.
---------------------------------------------------

Egy levél. Boncza Berta Tabéry Gézához 1910-ből:

 

"Kis fiú! - Köszönöm a szereteted, de ne gondolj rólam többet, mint ami vagyok, szürke, sápadt kis küzdője az életnek, aki talán többet szenvedett, aki talán érzékenyebb, mint az átlagemberek; de aki önző, mint minden ember. Az, hogy szeretlek, talán az is önzés. - Érzem, hogy szeretetre van szükségem, és érzem, hogy ezt a szeretetet csak Te vagy képes nekem megadni. - Te vagy az első férfi, érted, az első, akiben megtaláltam a nagy csodát. A lelkedet imádom, érted, de nem lehet, nem szabad, az én szabaságomnak korlátai vannak, csak gondolataim, az érzéseim szabadok... Ne nézd azt, hogy nyomorult vagy, én is az vagyok, nézz előre küzdjünk egymásért, és ha nagyon elfáradsz, ha belesüllyedsz az élet piszkos realizmusába, én mindig melletted leszek, mint az inspirációd... Édes, kis szomorú, sápadt diákom, érezned kell minden szavamban, hogy végtelenül szeretlek,hogy nem akarlak elveszteni. Minden pillanatban Veld vagyok és azzal, hogy kutyámmá tettelek, érzed -e, hogy istenem vagy."

Memories:

 

B.B- Induljon a banzáj (live)
A kezdet kezdete után pár évvel... egy új Kezdet.

  

Ákos: Valami véget ért  
A Miénk (volt)... Mi választottuk. A számot. A Sorsunkat is. Talán.
The End? It can't be... It isn't. I know...

Children of Distance - Beforratlan sebek 

Gyűlölöm a csöpögést, világ életemben utáltam ezt a zenekart, most mégis ezt hallgatom. A szám miatt van fenn, nem a "klip" miatt.
Szép... Rájöttem. Néha a nagy felismerésekhez idő és tapasztalat kellenek.
Végkifejlet kérdőjellel. Szeretni. Kölcsönösen. Mégis távolmaradni. Bonyolult kapcsolatrendszerek. Szabad nyár. Kötött szív?
Verseket, naplókat visszaolvasni.
Fontos. Volt. Lesz.
Minden Sorsszerű. Egy szóval : Maktub.
Két éve váteszként leírtam az idei évem forgatókönyvét. Csodák vannak. Lehetnek még.
Erős és kiegyensúlyozott.
Köszönöm. Barátok nélkül hol is lennék. No és "persze egy mind fellett"- Cirok.
Így boldog az ember lánya.

Érzelmi hullámvasút. Kérdések,miket az ember oly rég forgat a fejében. Lejátszott beszélgetések  - amik csak arra várnak, hogy a valóság talajára léphessenek.

Az egyik: Bizonytalanság - legalább nem üresség.
A másik: -Deja vu- Felkavartál. "Ne kérdezd miért..." Mégis kellett, hogy újra lássalak, Te "édes mostoha"... Nem ment. Még komolyodj, addig én álmodom...
Röpködő kérdőjel-halom az életem most. Érzelmi káoszomból jelentem boldog vagyok. És tényleg. Imádom, ha zajlik odabenn valami, mikor dúl a vihar, s talán ki is tép egy darabot az üvöltő szél, mit bánom én. Az idill unalmassá válhat. Én így imádok élni...

Kicsit más. Túl az Édes Anyanyelvünk 1. fordulóján. Az iskolai fordulót megnyertem, úgyhogy ősszel jöhet városi/megyei. Azt hittem, innen helyből az országos jön, de felvilágosítottak, hogy félre lettem informálva. Újabb kihívás... =)

Jún. 23. vagy 24. angol érettségi, szóbeli.

Túl egy osztálykiránduláson...
Az elsőnek megvolt a varázsa, imádtuk.
A második katasztrófa - széthúzás, tipikus osztálybalhék, nagy love-csatározások ~ ki-kivel jön össze s kivel nem = borzasztóan gyerekes.
Az idei pedig istenkirályság volt... Széthúzás megvolt ismét, de már nem tud érdekelni... A mi kis bandánk jól érezte magát. Nappal hegymászós, este kifekvős- csillagokat lesős, a banános csoki meg a citromos whisky fogyasztós, ágyon likőrözős, nutellás chipsezős, nagy lelkizésekkel tarkított. Kis megnyugtatás: "merj szeretni..." Próbálom gyakorolni. Három napig aszalós- "Melinda, Te beteg vagy..." =)
Duna-parton vízbe láblógatás naplementével. Idilli. -ImissU- ritka nagy szó nálam.
Egy lekopintott történet. - kötelesség-
Vonaton Jurij-hallgatás. Éljenek a Szomszédok, meg az ingyen retek, no meg a Józsik.
P.C. - gyomorforgató.

--------------------------------------------------
Táborból indulás előtt telefon a 30 méterrel arrébb lévő baráti körbe tartozó párocskának:
-Merre vagytok?
-Fürdőben.
- Van már rajtatok ruha?
*Ofő felröhög mögöttem*:
- Melinda kicsit tapintatosabban is kérdezhetted volna, vagy legalább kicsit fokozatosabban.
*Egyik barátom*:
- Minden normális ember úgy kérdezte volna, hogy kész vagytok már. Nem Te márcsak azért sem... =P=)
~Ez vagyok én. Ennyi.~
-------------------------------------------------

Vasárnap este József c. musical a Madáchban. Élmény... Felejthetetlen... Részletes beszámoló később.

------------------------------------------------

"Fésülködni? Minek?
Rövid időre megfésülködni: szamárság,
örökké pedig
jólfésülten járni
lehetetlen."
/Vlagyimir Majakovszkij/

Mert a miénk... =)
Nagyon jó időnk volt hál' Istennek a Szeged napja alkalmából rendezett programsorozatra. Kivétel vasárnap este. Viszont akkor is hamar elvonultak az eső felhők.

Nagyon hangulatos az egész, a vásár, az ekkor megrendezésre kerülő borfesztivál, a régiség vásár (külön nagy kedvencem), és persze a koncertek. Ha egy szegedi a 2000 éve nem látott ismerősével akar összefutni, elég ha bejön ezalatt a pár nap alatt a városba és voálá... Mindenki benn tolong ilyenkor. Ez addig kellemes, míg az ember belekóstol ennek az egésznek a varázsába, utána viszont jobb ha keres valami nyugalmasabb helyet. Miután elfogyasztottuk az immár hagyománnyá váló mézborunkat, útnak eredtünk, hogy keressünk egy tlpalatnyi szabad helyet a Tisza-parton. Nagyon hangulatos volt... Baráti beszélgetés, ökörködés  és ennek velejárói... =)

Szombat este 18. szülinap ünneplése - egyik kedves barátom öregszik. =P *nemasokáraezisittabüntethetőknépescsaládjátgazdagítja*. Tipikusan visszamegyünk gyerekbe- hangulat jellemezte az estét. Felejthetetlen. Tűzijáték- nem szeretem, de most jó volt: "J. csak Neked a szülinapodra!" =D
Polgárpukkasztás Zanzibáron. Majd csocso, miegymás.
Vasárnap Republic, nosztalgia...Kívánság. Hazaút. "Jól gondold meg mit kívánsz..." It came true. Pozitív, de nem a régi, hál'Istennek. 

Gyereknap. Imádom a szüleim. Amit kaptam, kapok. Sosem hálálhatom meg kellőképpen.  Szeretet, bizonság.

Hétfő, kedd, szerda: rohangálás, tanulás, meleg -örülnenekihanemkénebejárniiskolába-, pozitív, csak fáradt, röpke másfél óra - kevés ugyan, de több mint a semmi- csillogó szemek és beszélő csend - nem sok, épp elég, és tiszta-.